Óriási régiós különbségek a lakásárakban

2012.07.09, 9:57:

Bács-Kiskunban és Győr-Moson-Sopron megyében az autóipari beruházások pezsdítették fel az ingatlanpiacot, Somogyban és Veszprémben a balatoni ingatlanok húzták fel az átlagárat. Nógrádból viszont gyakorlatilag eltűntek a vásárlók, és nagyot esett Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is a kereslet.

Közel két és félszeres árkülönbség mutatkozott az ingatlanpiacon tavaly Magyarország legdrágább és legolcsóbb megyéje között: míg Nógrád megyében tavaly négyzetméterenként 86,7 ezer forint volt a lakóingatlanok átlagos ára, addig Somogy megyében 202,1 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként – elemzi a helyzetet az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. Kosztolánczy György elmondta, hogy nemcsak az árban, hanem a forgalomban is óriási különbségek mutatkoztak a megyék között, amelyekből kilencben nőtt, tízben pedig csökkent a lakóingatlan-adásvételek száma. A legjobban, 10 százalék feletti bővüléssel Tolnában, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékben pörgött az ingatlanpiac, míg a legnagyobb, tíz százaléknál is nagyobb mértékű forgalomesés Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt tapasztalható 2011-ben.

„Az ország az ingatlanpiac tekintetében is kettészakadt. Látványos volt a nyugat-keleti különbség: míg a Dunántúlon három megyében csökkent csak a forgalom, az ország keleti felében csupán háromban nőtt” – hangsúlyozta Kosztolánczy György. Az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója mindehhez hozzátette: a megyeszékhelyek közül Győrben, Debrecenben és Kecskeméten voltak a legmagasabbak az ingatlanárak, míg Miskolcon, Tatabányán, Salgótarjánban volt a legnyomottabb az árszint.

A megyék ingatlanpiaca természetesen nagyban tükrözi az adott megye általános gazdasági helyzetét. Győr-Moson-Sopron megyében, illetve Bács-Kiskun megyében például a jelentős autóipari beruházások húzták fel a keresletet, ami az árakban is tükröződött. A belföldi turizmus erősödésének köszönhetően a vízparti, illetve üdülőingatlanok élénkülő forgalma is segítette egyes megyék ingatlanpiacát. Somogyban és Veszprém megyében a Balaton parti ingatlanok a legkedveltebbek , míg Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a Tisza-tó környéki ingatlanok voltak különösen kelendőek. Szintén pihenési célból népszerűek Heves megyében a családi házak a Mátra kis falvaiban, ahol a tehetősebb városi vevők keresnek maguknak menedéket a világ zaja és poros levegője elől. Az elsősorban fürdőjéről híres Gyula ingatlanpiacát is egyértelműen a turizmus élénkítette.

Több magyarországi városban megélénkült a kereslet az albérletek iránt. Az élénkülés Győrben a munkahelyteremtő beruházásoknak, Sopronban az Ausztriába dolgozni járó ingázóknak, Debrecenben pedig a több mint 30 ezer egyetemistának köszönhető. Győrben az átlagosan havi 50-70 ezer forintért kínált lakások bérbeadási sebessége hónapon belüli, Debrecenben pedig a kiadásra megvásárolt lakások jó áron és gyorsan, gyakran a budapesti árak felett kelnek el az albérleti piacon.

Az elemzés szerint több megyeszékhelyen is érzékelhető , hogy egyre több vevő keres a város 10-20 kilométeres körzetében fekvő településeken ingatlant. Itt akár akár 30-40 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek az árak. Baranya megyében például a kiköltözéseknek köszönhető a komlói lakáspiac élénkülése. A városban már 3 millió forint körül lehet olyan méretű és állapotú panellakást kapni, amelyhez hasonlóért például Pécsett 5-6 millió forintot kérnek. Hasonlóak a tapasztalatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében Szolnok környékén is. A város agglomerációjának tekinthető településeken keresettek a 80-100 négyzetméteres, kis telken fekvő családi házak, amelyeknél szintén jelentősebb árkülönbség mutatkozik a megyeszékhelyi, hasonló adottságú ingatlanokhoz képest.

Hír 20120705 1
Vissza