Tanuljunk meg olvasni a tulajdoni lapból! – tanácsok vevőknek

2013.06.03, 3:07:

Amennyiben megtaláltuk az igényeinknek megfelelő ingatlant, még nem dőlhetünk hátra elégedetten: a megvétel előtt feltétlenül meg kell vizsgálnunk azt, hogy mi tudható meg az ingatlanról fontos információkat rejtő tulajdoni lapból. A dokumentumra két esetben egyébként is elengedhetetlenül szükség van: egyrészt vásárlás, másrészt hiteligénylés esetén.

Az ingatlan adásvételi szerződése vagy az előszerződés megkötése előtt mindenképpen szükséges beszerezni az ingatlan hiteles tulajdoni lapját, amelyből egyértelműen megtudható az ingatlan tulajdonosainak személye, illetve, hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog. A tulajdoni lap igénylése vevőként a mi érdekünk, ráadásul a magyar jogszabályok szerint az eladónak nem kötelessége tájékoztatnia a vevőt azokról az adatokról, amelyek a földhivatalok ingatlan-nyilvántartása alapján amúgy is megtudhat. Hiteligénylés esetén biztosak lehetünk benne, hogy valamennyi bank és takarékszövetkezet a kölcsönkérelem kötelező mellékleteként bekéri a fedezetül felajánlott ingatlan tulajdoni lapjának másolatát.

Az idevágó ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapról hiteles másolat adható ki és elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolatok szolgáltathatók. Hiteles másolatról akkor beszélhetünk, ha az tartalmazza a következő biztonsági elemeket: biztonsági papír, pecsétcímke, átpántoló címke, vagy elektronikus biztonsági kóddal ellátott és a földhivatal által záradékolt és hitelesített másolat.

Tulajdoni lap másolatot csak a körzeti földhivatalok és a kihelyezett földhivatali ügyfélszolgálatok adnak ki. Ezt megkérhetjük személyesen az ügyfélszolgálati ablaknál, vagy a földhivatali TAKARNET rendszerhez csatlakozott partnerek (ügyvédek, ingatlanközvetítő cégek) on-line hozzáférésével, számítógépen keresztül is, e-hiteles tulajdoni lap formájában.

A tulajdoni lap másolata csak kérelemre szolgáltatható ki. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét. A földhivatal a kérelemben szereplő adatokat a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. A dokumentumról teljes, kivonatos, részleges másolat, valamint szemle is kérhető. A teljes másolat értelemszerűen valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, míg a kivonatos másolat csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal, a részleges másolat csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, míg a szemle csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait tartalmazza. A hatósági és egyéb (például pénzintézeti, hagyatéki) eljárásokhoz jellemzően szemle másolat szükséges.A tulajdoni lapba való betekintés csak az ingatlan fekvése szerinti illetékes járási (korábban körzeti) földhivatalban vehető igénybe.

A hiteles tulajdoni nyomtatott másolatért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 6 250 forint, a kiadásra csak akkor kerülhet sor, ha a díj befizetése megtörtént. A díjat minden esetben annak kell megfizetnie, aki a tulajdoni lapról másolatot kér. A díjat az illetékes földhivatalnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárba történő készpénzbefizetéssel, vagy amennyiben a földhivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással (csekken), illetve átutalási megbízással lehet megfizetni. Utóbbi két esetben azonban a befizetést igazolni kell. Az elektronikus, nem hiteles formula díja 3 470 forint a 2012. október 1. óta hatályos díjtáblázat szerint.

Mit tartalmaz a tulajdoni lap?

A tulajdoni lap első része az ingatlan adatait tartalmazza, így többek között a település nevét, az ingatlan fekvését, a belterületen lévő ingatlannál a közterület nevét és a házszámot, a helyrajzi számot, az ingatlan területének nagyságát, művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, az épület fő rendeltetés szerinti jellegét, az ingatlan jogi jellegét.

A tulajdoni lap második része az ingatlan tulajdonosainak nevét, valamint ingatlan-nyilvántartási szempontból egyéb, személyazonosításra alkalmas adatokat, jogi személynél a megnevezését, illetőleg székhelyét rögzíti.

A tulajdoni lap harmadik része, az úgynevezett teherlap, tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat, mint például haszonélvezeti, használati jog, telki szolgalmi jog, elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog fennállását. A tulajdoni lapnak e része még tartalmazza az ezeket bejegyző határozat számát, továbbá a jogosultnak a nevét és a lakóhelyét. Az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó tényeket is ebben a részben találunk. Ilyenek lehetnek az elidegenítési és a terhelési tilalom; a telekalakítási és az építési tilalom elrendelése; az esetleges árverés kitűzése; de a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása is ebben a részben található.

Hir_20130603_tulajdoni_lap
Kép forrása: Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Fontos tudnivaló, hogy a törlési engedély földhivatalhoz történő benyújtása, majd a teher törlésével válik tehermentessé az ingatlan. Amennyiben olyan tulajdoni lap másolatával találkozunk, amelynek harmadik részében a „Bejegyzést nem tartalmaz” megjegyzés szerepel, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy a másolat készítésének időpontjában az ingatlan tehermentes volt.

A teljes bizonyossághoz azonban még egy valamit mindenképpen le kell ellenőriznünk, a tulajdoni lap széljegyzéseit, amelyen igen fontos információk találhatók. Az ingatlannal kapcsolatos beadványokat a benyújtás, azaz az érkeztetés napján széljegy formájában az I. részt megelőzően feljegyzik a tulajdoni lapra. A széljegyzések tehát azt tanúsítják, hogy megindult, azaz folyamatban van egy eljárás az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránt.

A széljegyzés alapján a tulajdoni jog és egyéb jogok ugyan még nincsenek bejegyezve, de a széljegyben megjelölt személyek szerződés vagy egyéb jog alapján valamilyen igényt, jogosultságot formálnak az ingatlanra. Ezek adott esetben a leendő vevő tulajdonszerzését is megakadályozhatják vagy korlátozhatják, mivel az ő tulajdonjogának a bejegyzésére majd csak e széljegyek elintézését követően kerülhet sor. Egy konkrét példa: a széljegyzésből kiderülhet, hogy az érintett ingatlanra már kötöttek egy érvényes adásvételi szerződést, ezért egy esetleges újabb vevő látni fogja, hogy vele az eladó már nem köthet meg érvényesen egy másik szerződést, amíg az előbbi semmissé nem válik. A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás bejegyzésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törlik.

A tulajdoni lap alapos áttekintése már csak azért is elemi érdeke a vevőnek, mert ennek elmaradása esetén az információhiányból származó kockázatok őt terhelik. De az eladónak is az első dolga kellene, hogy legyen, amikor értékesíteni kezdi az ingatlanját, hogy lekérje a tulajdoni lapot, hogy meggyőződhessen az ingatlanának jogi értelembe vett forgalomképességéről.

Vissza