Főhadiszállás az egyetemi évekre

2013.07.15, 1:48:

Dilemma a saját lakás és az albérlet között

A felvételi ponthatárok meghúzásakor egyesek szomorkodnak, még többen örülnek, egy dolog azonban biztos: az újonnan felvett egyetemisták életében számtalan változás következik be egy csapásra. Hallgatóvá válni nagyobb önállóságot, függetlenséget és szabadságot jelent, főleg azoknak, akiknek a szemeszter kezdete egyet jelent az otthonról való elköltözéssel. Utóbbiak számára az elkövetkező időszak első és legfontosabb kérdése, hogy hol és hogyan rendezkedhetnek be az elkövetkező évekre. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat járjuk körül e cikkünkben.

A kollégiumi férőhelyek száma véges, a saját lakás a legtöbbek számára elérhetetlennek tűnik, és mindeközben megfelelő albérletet fizetni sem éppen olcsó mulatság – ezzel a dilemmával szembesül a felvételi ponthatárok kihirdetése után az a több ezer főiskolás és egyetemista, aki otthonától távol kezdi majd meg tanulmányait szeptemberben. Nem véletlen az sem, hogy a városon belül tanulók sokáig nem hajlanak az otthonról való elköltözésre, ahogy az sem, hogy az agglomerációban élők többsége az ingázás mellett dönt. Nehezebb helyzetben vannak a vidékiek, akik nem nyernek felvételt a kollégiumokba, vagy nem viselik a másokkal való szoros együttélést, azok számára az albérlet vagy a saját lakás vásárlása marad. Mindkét lehetőség jelentős költségekkel jár, kényelmi okokból mégis sokan önként döntenek mellettük. Bár a diákélet szempontjából a két alternatíva viszonylag hasonló, sok tekintetben – így például a máshogyan és máskor felmerülő költségek terén – igencsak számottevő különbségeket mutatnak. Érvek és ellenérvek természetesen mindkettő mellett sorakoznak.

Miért jó a saját lakás?

A magyarok gondolkodásmódjára jellemző az a hozzáállás, hogy jobb a magunk urának lenni, és a nyugat-európai trendekkel szemben jellemző, hogy hazánkban mindenki törekszik a saját lakás megszerzésére. Alapvető, talán a legtöbbet hangoztatott indok erre, hogy az ingatlan értékálló befektetési lehetőség, amely megbízhatóan őrzi a vagyonunk értékét. Másrészt pedig fontos szempontok, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva a főbérlők kénye-kedvének, saját ízlésünknek megfelelően formálhatjuk az otthonunkat és hosszú távra berendezkedhetünk ott. Az egyetemisták esetében ez utóbbi talán kevésbé fontos, a befektetési lehetőség a családok számára azonban alapvető fontosságú szempont.

Lakás mint befektetés

Bár a pénzügyi válság 2008. év végi berobbanása óta az ingatlanra sokan nem feltétlenül biztosan nyerő befektetésként tekintenek, a lassan talpra álló ingatlanpiacon ismét van helye az optimista várakozásoknak. Azt pedig kevésbé hosszútávon gondolkodva is be kell látnunk, hogy a saját lakás megadja a lehetőséget arra is, hogy az egyetemista lakótársakat fogadjon, esetleg a lakás egy részét kiadja, és az így szerzett jövedelemből finanszírozza tanulmányait, megélhetési költségeit, így bizonyos mértékben megtérüljön az egyszeri kiadásunk. Sőt az egyetemi tanulmányok lejárta után is jelentős bevételekre lehet szert tenni egy egyetemi campus környékén lévő, jó beosztású és állapotú lakás kiadásával, az értékesítés azonban, amennyiben 5 éven belül történik, adójogi okokból kifolyólag költséges lehet, mert ekkor még szja-t kell fizetni a jövedelem után. A lakásvásárlás mindenesetre jó befektetésnek bizonyulhat, kiváltképp most, amikor az ingatlanpiac a fellendülés első jeleit mutatja, a többi megtakarítási és befektetési termék jelentős része pedig alacsony hozamszintet produkál jelenleg.

Milyen érvek szólnak az albérlet mellett?

Az albérletbe költözésre sokan kényszer vagy ideiglenes megoldásként gondolnak, pedig a lakásbérlésnek is megvannak a maga előnyei. A legelső nyilvánvalóan az, hogy nem kell egyszeri nagy kiadást vállalnunk, megtakarítás híján nem kell eladósodnunk a lakhatásunk miatt, a másik fő pozitívum pedig mobilitásunk megőrzése. Ez magába foglalja, hogy mindenkor az élethelyzetünknek megfelelő ingatlanban lakhatunk, így igényeink és lehetőségeink szerint költözhetünk nagyobb, kisebb, igényesebb, olcsóbb, csendesebb vagy éppen frekventáltabb helyen lévő lakásba, másrészt egy más városban vagy országban kapott lehetőségek elfogadásában sem korlátoznak minket az ingatlan értékesítésének nehézségei.

Megéri-e hitelből lakást venni?

Más a helyzet akkor, ha az egyetemista szülei félretett pénzükből tudnak megvalósítani egy lakásvásárlást, és más akkor, amikor hitelfelvételért kell folyamodni a finanszírozás érdekében. Ez utóbbi ugyanis nemcsak fedezetet, de a bérleti díjhoz hasonló jellegű, azonban nagyobb mértékű rendszeres kiadást helyez kilátásba, és bár a végén ingatlanhoz jutunk, az eladósodás semmiképp sem jelent kellemes gondolatot. Azonban az is fontos szempont lehet, hogy amennyiben – és ez rendszerint így történik – az egyetemista lakótársakat fogad vagy kiadja a lakás egy részét, akkor a havi hitel törlesztőrészletének egy részét a bérlő által fizetett díjból állja. A meglévő megtakarítás és a beszedhető bérleti díj mértékétől természetesen sok minden függ, így mindenképp érdemes alaposan utánaszámolni, hogy önerő és futamidő melletti hiteltörlesztő hogyan viszonyul a bérleti díjhoz képest, kalkulálva a piacon elérhető betéti kamattal is.

Hir_20130715_alberlet_tanacsok

Vissza