Hogyan védekezzünk az ingatlancsalások ellen?

2014.02.19, 9:45:

Nyugtalanítóan gazdag az ingatlanbűnözők eszköztára: hol idős embereket csapnak be és tesznek földönfutóvá, hol a tulajdonos személyazonosságával, de annak tudta nélkül kötnek adásvételi szerződéseket. A veszélyek a tulajdonosokat és a vevőket egyaránt fenyegetik, ám a legtöbb esetben elővigyázatossággal megelőzhető a baj.

A köznyelvben általában akkor használjuk az ingatlanmaffia kifejezést, ha beteg és idős embereket vesznek rá arra, hogy ingyen váljanak meg otthonuktól, ám az ingatlanbűnözők ezen kívül számtalan módszert fejlesztettek ki az elmúlt két évtizedben. Az ingatlancsalások főként a tulajdonosokat fenyegetik, de a vevők is áldozatokká válhatnak. Összeállításunkban előbb az ingatlantulajdonosokra, majd a vevőkre leselkedő veszélyeket vesszük sorra.

Veszélyben az idősek

Az ingatlancsalás klasszikus példája, amikor valaki koros és ellátásra szoruló, illetve korlátozottan cselekvőképes emberek bizalmába férkőzik azzal a szándékkal, hogy megszerezze a vagyonukat. Ilyenkor gyakran pszichikai vagy fizikai erőszak hatására íratják át az ingatlant az áldozatok a csalók nevére, de az sem ritka, hogy becsapják őket, azaz tudtukon kívül íratnak alá velük egy adásvételi szerződést. Olyanra is volt már példa, hogy az áldozat ugyan tudta, hogy milyen szerződésről van szó, viszont azt a passzust már nem olvasta el benne, miszerint a vevő korábban már készpénzben kifizette az ingatlan árát. Holott természetesen egyetlen forintot sem kapott a tulajdonos.

„Most nem tudok fizetni, de írjuk alá a szerződést”

Az elmúlt évben több ingatlaneladó is beszámolt egy új trükkről, amellyel az ingatlanbűnözők megpróbálták megszerezni a lakásukat vagy a házukat: a vevők azzal jelentkeztek, hogy jó pénzért hajlandóak volnának megvásárolni az ingatlant, ám a pénzük le van kötve a bankban, ezért egy ideig még nem tudnak fizetni. Közben arról biztosították a tulajdonosokat, hogy az ügyvédi és egyéb költségeket egyaránt vállalják, sőt még előleget is fizetnek, így nyugodtan nyélbe üthetik az üzletet. A trükk lényege abban áll, hogy a tulajdonost csábítja a piacinál magasabb ár, amelyet a csaló a későbbi fizetésért cserébe ígér, ugyanakkor a költségek vállalása, illetve az előlegfizetés egyfajta biztosítékként szolgál arra, hogy a tulajdonos később megkaphatja a lakás vagy ház teljes árát. Az üzlet megköttetik, a csaló pedig gyorsan továbbad az ingatlanon, és többé nem hallat magáról; a becsapott tulajdonos telefonhívásaira nem jelentkezik, hollétéről nem ad semmilyen információt. A csalók módszere sokaknak elképesztőnek tűnhet, viszont ezzel a módszerrel többeket is sikerült megkárosítaniuk. Kivétel nélkül olyanokat, akik minél gyorsabban, lényegében bármi áron szerettek volna túladni az ingatlanukon.

Az albérlő eladja az ingatlant

Az elkövetők egy másik fontos célcsoportját alkotják azok a tulajdonosok, akik nem tartózkodnak életvitelszerűen az ingatlanukban; ezzel párhuzamosan sokszor az albérlők követnek el csalást, akiknek a rendőrségi tapasztalatok alapján két tipikus módszerük van. Az egyik, hogy – egy hamis ajándékozási szerződés segítségével – átíratják az ingatlant főleg hajléktalanok vagy fiktív személyek nevére. Ezt követően vagy a kiválasztott emberek személyazonosságával, vagy azok meghatalmazottjaként eladják a lakást. A másik jellemző eset, amikor a kikért földhivatali adatok alapján a valódi tulajdonos adataival készítenek hamis dokumentumokat, például ajándékozási vagy adásvételi szerződést. Miután az okirat-hamisítás révén megszerezték a tulajdonjogot, ismét csak a gyors eladás következik, amelyet a piacinál lényegesen olcsóbb ár biztosít.

A jóhiszemű vevő is bukik mindent

A fenti módszerekben közös, hogy miután az elkövetők megszerezték a házat vagy lakást, igyekeznek minél hamarabb túladni rajta, hogy a pénzzel elbújhassanak a hatóságok elől. Amikor az áldozatok észbe kapnak, sokszor már egy harmadik személy nevén van a csalással megszerzett ingatlan. A harmadik személy pedig rendszerint egy jóhiszemű vevő, akinek fogalma sincs a csalásról, és álláspontja szerint szabályosan kötött üzletet. Ám hiába tervezett akár élete végéig az új otthonával, amennyiben kiderül a csalás, előbb-utóbb elveszik tőle az ingatlant.

Hir_20140219_1

Vissza