Dióhéjban a társasházi életről

2014.08.06, 2:59:

Társasházi lakás vagy kertes ház? – alighanem mindenkiben megfogalmazódik a kérdés, aki ingatlanvásárláson gondolkodik. A fő különbség, hogy egy lakásnál másokhoz, a lakóközösség tagjaihoz is alkalmazkodnunk kell, ám a társasházak között jelentős eltérések lehetnek. Mire érdemes figyelni a lakásvásárláskor, és mit szabályozhatnak a házirendek? Pók Tibor, az OTP Ingatlanpont észak-kelet-magyarországi régióvezetője mutatja be a társasházi élet sajátosságait.

Azoknak, akik még nem döntötték el, hogy lakást vagy családi házat vásárolnának-e, elsősorban azt érdemes megvizsgálniuk, hogy milyen élethelyzetben vannak, és milyen változások várhatóak a családjuk életében a következő években.

Ki költözzön társasházi lakásba?

A társasházi lakások hátránya, hogy csak korlátozott mértékben alakíthatóak át, illetve egyáltalán nem bővíthetőek, így ha mondjuk az ingatlanvásárlás mellett a közeljövőben családgyarapítást is tervezünk, lehet, hogy nem a lakás a legmegfelelőbb megoldás. Egy családi ház – az anyagi ráfordítás függvényében – majdhogynem szabadon bővíthető, ha gyermek születik, vagy ha rokonok költöznek hozzánk, ráépítéssel vagy például a tetőtér beépítésével tetszőlegesen növelhetjük a helyiségek számát. A lakásvásárlásról való döntésben emellett azt is érdemes szemügyre venni, hogy milyen munkakörülmények között dolgozunk, mennyi stressz ér bennünket a mindennapokban, ugyanis a tulajdonosok többsége általában a zajt emeli ki a társasházi lakások fő negatívumaként. Egy családi házban jóval nagyobb esélyünk van a nyugodt és csendes életre.

A lakás olcsóbb, mint a kertes ház

Sokszor hallani azoktól, akik lakásból családi házba költöznek, hogy milyen jó, végre nem kell közös költséget fizetniük. Ugyan közös költség tényleg nincs, viszont a vásárlóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy családi háznál minden felmerülő költségeket egyedül nekik kell állniuk, a külső felújításoktól a nyílászárócserékig. Átlagosan havi bontásban másfélszer vagy kétszer akkora költségei vannak egy kertes háznak, mint egy lakásnak. Az ingatlantanácsadók ezért sokszor azt javasolják, hogy a közös költség hiányából felszabaduló összeget tegyék félre a tulajdonosok, és kössenek lakástakarék-szerződést, hogy a felújítási költségeket később állami segítséggel rendezhessék.

Társasházanként változó szabályok

Ha társasházi lakásokban gondolkodunk, még az ingatlanvásárlás előtt ajánlott felkeresni a közös képviselőt, hogy a házirendről tájékozódjunk, ugyanis lakóközösségenként nagyon eltérő szabályok lehetnek érvényben. A társasházi törvényben csak olyan általános előírások szerepelnek, mint hogy minden lakónak kötelessége fizetni a közös költséget, ám a házirendek, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatok olykor egészen meglepő szabályokat is tartalmazhatnak (a társasházi törvény szerint minden hatlakásosnál nagyobb társasháznak rendelkeznie kell Szervezeti és Működési Szabályzattal). Sok példa van arra, hogy a lakóközösség tiltja a kutyák, macskák és egyéb háziállatok tartását, de az új lakó számára az is kellemetlen lehet, ha korábban kikötötték, hogy lakásfelújítást csak reggel 8 és 16 óra között lehet végezni. A házirendek a közös helyiség használatáról is rendelkeznek, és előfordulhat, hogy mondjuk valaki szerint a motorjának is helye van a biciklitárolóban, ám homlokegyenest másképpen látja ezt a lakóközösség.

A közös költség valóban közös

A társasházi élet sajátja, hogy nem csak a saját lakásunk rezsiköltségeit, hanem a ház fogyasztásának ránk eső részét is fizetjük. Sajnos azonban gyakran fordul elő, hogy valaki elmarad a közös költséggel, és miután a ház nem teheti meg, hogy nem fizet a közműszolgáltatóknak, így nem marad más választása, mint hogy a lakók közös tartalékából pótolja a kieső részt. A közös költség nemfizetésével kapcsolatos szankciók egyébként szintén társasházanként változhatnak, van, ahol három hónap, máshol fél év után indítja meg a közös képviselő a jogi eljárást. Hasonló probléma adódhat például abból is, ha valamelyik lakó manipulálja a lakása vízfogyasztását mutató mellékvízmérőt; a közös vízhasználat díját ugyanis a ház főmérője és a lakások mellékmérői által mért mennyiség különbözetéből számolják, így a többletet az egész lakóközösségnek kell kifizetnie.

De az új lakó nem tartozhat

Hosszú időbe telhet, amíg egy végrehajtási eljárás után a ház visszakaphatja a közösköltség-tartozást, ugyanakkor az adóssággal terhelt lakásba költöző új lakótól nem követelhetik az elmaradás megfizetését. Ezt a követelést a korábbi lakóval szemben kell érvényesítenie a háznak, az újnak már semmi köze hozzá. Gyakran kérik számon a távhőtartozásokat is az új lakóktól, mondván, a házban közös a fűtés, így ezek a mindenkori tulajdonosokat terhelik; a viták elkerülése érdekében még az adásvétel során ajánlatos írásban rögzíteni, hogy a tartozások kiegyenlítését ki és mikor végzi el.

Vissza