Évente 25 ezer új lakóingatlan hiányzik a magyar piacról

2016.03.25, 1:21:

Az elmúlt évben összesen 7612 új lakás épült Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A kormányzat az új lakások áfájának csökkentésétől, az áfa visszaigénylés lehetőségétől, valamint a CSOK (Családok Otthonteremtési Kedvezményének) kibővítésétől azt várja, hogy a ciklus végéig eléri az évi 20 ezret az újlakás építések száma.

Az OTP Bank szakértőinek becslése szerint évente megközelítőleg 25 ezer új lakóingatlanra lehet kereslet a következő időszakban. Bár az ingatlanfejlesztést ösztönző lépések hatása legkorábban egy év múlva lesz igazán érezhető, de az építési boom első jelei már most érzékelhetőek: a tavaly kiadott építési engedélyek száma ugyanis 29,9 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, így meghaladták a 12,5 ezret.

Az ingatlankínálat bővülésében a fejlesztők számára elérhető alacsony kamatozású refinanszírozott hiteleknek, valamint a kedvező feltételű banki hiteltermékeknek kulcsszerepe lehet. Az OTP Bank 2016. március közepéig nem kevesebb, mint 4500 értékesítésre építendő lakás finanszírozási igényét vizsgálta meg; ezek között kisebb, 4-5 lakásos projektek és jelentős, 2-300 lakásos beruházások egyaránt megtalálhatóak. A bank szakértői már ebben az évben hozzávetőleg 40-50 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztői hitelfelvételre számítanak.


Kormos Zoltán , az OTP Bank Lakás Hitelek Főosztályának igazgatója:
a CSOK esetében az új lakások jelentik a szűk keresztmetszetet


A lakástámogatási rendszer fontos hajtóereje az ingatlanpiacnak. Az LTP, az adómentes lakáshitel törlesztési támogatás és az otthonteremtési kamattámogatás mellett a CSOK az egyik legfontosabb pillérnek tekinthető.

A kormány az Otthonteremtési Program kiterjesztésével 2016. január 1-től tovább szélesítette a családok által elérhető lakáscélú állami támogatások körét és mértékét. Az új lakást építő vagy vásárló három- vagy többgyermekes családok esetében 10 millió forintra emelkedett a támogatás mértéke.

A három vagy több gyermekes családok önálló otthonuk megteremtéséhez, új lakás építése vagy vásárlása esetén, a CSOK mellett legfeljebb 10 millió forint összegig otthonteremtési kamattámogatott hitelt igényelhetnek, ennek kamata a futamidő első 25 évében legfeljebb 3 %.

A támogatási lehetőségeknek köszönhetően az építőipar egyre gyorsuló ütemben pörög majd fel. Ma ugyanakkor a támogatás igazi berobbanásához épp ez, az új lakások hiánya jelenti a szűk keresztmetszet.

Az OTP Bank idén 10-20 ezer CSOK kérelemre számít (átlagosan 2 millió forint értékben). 2016-ban országosan 20-40 ezer igénylés várható (ez összességében 60 Mrd forintot jelent). Ebből az újlakás vásárlás iránti kérelmek 10-20 %-ot tehetnek majd ki (jelenleg a kínálat szűkössége miatt ez mindössze 5-6 %).


Florova Anna , az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője:
robbanás előtt az újlakás-kínálat Budapesten

A CSOK már felívelő szakaszban találta a fővárosi újlakás-piacot, az eladásoknak a CSOK idei bővítése előtt is gyakorlatilag csak a kínálat szabott gátat. A 2015-ös évben nagyjából 60%-kal több új társasházi lakást adtak el Budapesten, mint egy évvel korábban. A már 2014-ben is tapasztalt látványos növekedéssel együtt két év alatt nagyjából két és félszeres volt a kereslet bővülése – olvasható az OTP Jelzálogbank friss elemzésében. A Budapesti Újlakás Értéktérkép felmérés szerint már idén két és félszer annyi lakás épülhet, mint tavaly.


Két és félszeresére nőhet a budapesti lakásépítések száma 2016-ban

Tavaly decemberben a kormány három jelentős intézkedéssel – az építési áfa kulcs csökkentése, a magánépítkezések áfa visszatérítése, a CSOK látványos kibővítése – szinte egyik pillanatról a másikra teremtett igazán vonzó feltételeket mind a lakásépítők, mind az újlakást vásárlók számára. A lakásépítések ugyanakkor a kiemelt helyszíneken– Budapest mellett például a Balatonnál és Győrött –e nélkül is éppen felívelés előtt álltak. Bár afővárosban az elmúlt két évben kétezer környékén stagnált a megépített lakások száma, a kiadott építési engedélyekben a 2013-as mélyponthoz képest (1.430 db) tavaly már több mint kétszeres növekedést mutattak a számok(3.170 db). Ennek következtében, 2016-ban közel két és félszer több, nagyjából 3.100 értékesítési célú, nagyrészt társasházi lakás megépülését prognosztizálja az OTP Bank saját, beruházói és értékesítői adatközlésen alapuló – s kétszáz feletti, jelenleg értékesítés alatt álló beruházást tartalmazó – fővárosi projekt adatbázisa alapján. Tavaly ebben a kategóriában csupán 1.250 lakásépítést regisztráltak.


A belső kerületekben épül a legtöbb új lakás

A 2016-os átadású budapesti átlagprojekt 20 lakásos. A legtöbb, közel 600 lakás a XI. kerületben épülhet meg idén, a 400 feletti szintet pedig a XIII., XIV. és IX. kerületekben haladhatják még meg. Ebből következik, hogy a megépülő projektek számát tekintve is messze Újbuda vezet: idén 34 (átlagosan 17, de többnyire csak 4-5 lakásos) társasház átadását regisztrálja az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe. Az élénk keresletet mutatja, hogy ebből 15 ház lakásait már egytől-egyig eladták, míg a maradék 19-ben is csak 66 eladó lakás maradt. Az adatbázis ráadásul januári frissítésű, tehát ebben még nem igazán érződik a CSOK pozitív hatása! A második helyen, 19 idei beruházással a III. kerület áll, ahol viszont csak két ház lakásai keltek el januárig. Tíz feletti projekt még a XIII., XIV. és XVI. kerületekben épül meg idén. Egyedül a X. kerületben nem adnak át új társasházat. Természetesen a belvárosi területeken helyhiány miatt kevesebb, de jóval nagyobb társasház épül. A IX. kerületben például 103 lakás a négy beruházás átlagos volumene. Ezeket is mind értékesítették.

Egyértelmű a CSOK pozitív hatása a lakásépítési kedvre

Azt, hogy robbanás előtt van a fővárosi kínálat, mi sem mutatja jobban, mint hogy az idénre várt 3.100 körüli új társasházi lakás után 2017-re aktuálisan háromezer feletti, értékesítés alatt álló darabszámot regisztrált az OTP Jelzálogbank elemzése. Aki csak 2018-ban költözne, az is több száz ingatlanból választhat már most. Már 2015 második félévében is 95 új társasház lakásainak értékesítése indult el, idén év eleje óta viszont már hetente több beruházás jelenik meg újonnan a hirdetési oldalakon. Idén eddig nagyjából annyi, mint a válság mélypontján évente. Ezek között már egyértelműen ott vannak azok a beruházások, melyeket a CSOK bővítésének és az áfacsökkentés hatására indítanak el a fejlesztők. A legjobb helyzetben azok a cégek vannak, akik már amúgy is tervezték a kezdést, de most felgyorsították az előkészületeket. Vannak olyan projektek is, melyeket már tavaly is hirdettek, de az építkezés idei indítása előtt még volt lehetőségük a CSOK igényeknek megfelelően áttervezni az eladatlan lakásokat, minél több 60 m2 felettit létrehozva, hogy a háromgyermekeseknek szóló tízmilliós kedvezményt felvenni tervezők érdeklődését is felkeltsék. Mivel a telekárak is jócskán drágultak az elmúlt hónapokban, egyértelmű versenyelőnybe kerültek azok, akik az ínséges években megtartották jó telkeiket, vagy nyomott áron bevásároltak újabbakból. Szembetűnő a válság előtt már értékesített, de a kereslet visszaesése miatt meghiúsult projektek újjáéledése. Az OTP Ingatlanpont előrejelzése szerint a legtöbb ilyen, jellemzően 50-150 lakásos épület a VI. és VII. kerület belső részén, illetve Angyalföldön, évekig parkolóként használt vagy üresen álló telken, esetleg romosan és kihasználatlanul álló egykori lakóház átépítésével valósulhat meg.

Jelenleg alig 300 azonnal költözhető lakás van a fővárosban

Azt, hogy a CSOK már felívelő szakaszban találta a fővárosi újlakás-piacot mutatja az is, hogy az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint 2015-ben valamivel több, mint négyezer új lakás talált vevőre. Ennek döntő része épülőfélben lévő projektben történt, illetve egyre nagyobb szerep jut a tervasztalról történő vásárlásnak. Ilyen volument utoljára 2009 előtt láthattunk. A legtöbb új ingatlant, közel kilencszázat a XI. kerületben adták el. Ötszáz felett a XIII. és XIV. kerületek, míg háromszáz felett a VIII., IX. és III. kerületek teljesítettek. Újra vannak példák olyan, a válság előtti éveket idéző sikertörténetekre, hogy havi 30-40 darabos eladásokat produkálva száz-kétszáz lakásos beruházások értékesítése zárul le pár hónap alatt, még az első kapavágás előtt. Ilyen érdeklődés, illetve az elmúlt években elmaradt új kínálat mellett nem csoda, hogy a hat éve még 3.800 darabot számláló, azonnal költözhető eladatlan lakáskészlet Budapesten idén januárra alig 300 lakásra csökkent, de a már épülő projektekben is csak ezer lakásból lehet választani. A legnagyobb, 75 lakásos készlet – egy nagyobb beruházás eladatlan lakásainak köszönhetően – a II. kerületben halmozódott fel; mindenhol máshol legfeljebb csak pár tucatnyival lehet számolni.

A lakásárak növekedése miatt egyre többeknek éri meg az ingatlanfejlesztés

Nem meglepő, hogy ebben a felfokozott piaci hangulatban az árak látványos növekedése látható. A keresleti oldalról érkező nyomás miatt az áfacsökkentés nem igazán érte el árcsökkentő hatását. A tavalyi 440 ezer Ft/m2-es budapesti projekt átlagár után az idei átadású beruházásokban már 480 ezer forinttal kell számolni, s az eddig meghirdetett 2017-es befejezésű társasházak adatait összesítve jövőre az átlagos négyzetméter ár várhatóan átlépi a félmilliós átlagárat. A lendület a kínálat telítődéséig még évekig mindenképpen kitart majd. Ez sok kisebb, lakásfejlesztőként akár tapasztalatlan céget vonzhat a piacra, amint az a kétezres évek legelején is történt. Az áfacsökkentés hatására pedig olyan területek is felkerülnek a lakásépítési térképre, ahol eddig a költségekhez képest elérhető alacsony árszint miatt nem érte meg fejleszteni. A beruházók versenyében azonban, az olcsóbb környékeken, a CSOK előírásai miatt (azt egy összegben, a használatba vételt követően utalja csak a bank) a stabil anyagi hátterű, az építkezést nem a vevők folyamatos, szakaszos befizetéseiből finanszírozó cégek előnyben vannak.

Vidéki körkép

Néhány – jellemzően az ország délkeleti részén fekvő – megyeszékhelyet (Békéscsaba, Szeged, Szolnok), illetve Salgótarjánt kivéve minden nagyvárosunkban élénkülő újlakás-keresletről számol be az OTP Ingatlanpont. A kínálat ugyanakkor a legtöbb városban még nem elégíti ki az igényeket, így az is előfordul, hogy a vevők akár már a tervasztalról is megveszik a lakásokat. A válság miatt elhalasztott projektek Miskolcon, Pécsett, Sopronban, Zalaegerszegen és a Balatonnál jelentek meg azonnal a kínálatban, míg máshol várni kell az új fejlesztésekre.

A növekvő újlakás-kereslet a telekpiacot is szinte mindenhol megmozgatta. Beruházók és önerős családi ház építők gyakran egymással versengenek a jó telkekért. A válság alatt is aktív lakáspiaccal jellemzett Győrött például már elfogyott a társasházi fejlesztésre alkalmas telek, az építők már az agglomerációt célozzák. Mindez általában együtt jár a telekkereslet élénkülésével és ezáltal a telekárak növekedésével is, főleg a társasházi szegmensben. Míg azonban Békéscsabán, Szolnokon, Nyíregyházán vagy Kaposváron 10% körüli a drágulás, Kecskeméten és Egerben 10-20% közötti, illetve Debrecenben 20-30% közötti, addig Veszprémben, Miskolcon, Pécsett és Győrött elérheti az 50%-ot is. Ugyanakkor Szombathelyen, Székesfehérváron és Zalaegerszeg nem jellemző, vagy csak minimális egyelőre az áremelkedés.

Az árnövekedést követően a telekárak igen változatosan alakulnak. Családi ház építésére alkalmas telket Békéscsaba belvárosában 10-15 ezer Ft/m2-ért, Miskolcon 10-20 ezer Ft/m2-ért, Szegeden 15-20 ezertől indulva lehet találni. Debrecenben, Pécsett, Székesfehérváron és Kecskeméten, belvároshoz közel az árak elérik akár a 30 ezer Ft/m2-t, míg Győrött és Sopronban a 35-45 e Ft/m2 közötti szintet. (Társasházak esetén a beépíthetőség nagyban befolyásolja a telekárat, és ennek függvényében nagy szórás lehet.) Az újlakás-árak elsősorban a hagyományos regionális eltéréseket tükrözik: míg például Egerben 260-280 ezer Ft/m2, Miskolcon 270-300 ezer Ft/m2, Szolnokon 280-350 ezer Ft/m2 között jellemzőek, addig Kecskeméten és Pécsett 350 ezer Ft/m2 körüli az átlag. Székesfehérváron 350-390 ezer Ft/m2, Veszprémben 400 ezer Ft/m2, Sopronban pedig 350-450 ezer Ft/m2 a tipikus. A Balaton partján, Siófokon a legaktívabbak a beruházók, ahol 500-700 ezres átlagos négyzetméterárakkal lehet találkozni.

Összességében, bár vidéken – főleg a keleti országrészben – a családi ház még mindig vonzó alternatíva az új lakásokkal szemben, ez utóbbiakra idén látványosan nőtt a kereslet, amit a kínálat még szinte sehol nem tud kielégíteni, így nagy felfutás előtt áll ez a piaci szegmens.


Ádány Tamás
, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója:
bővül az OTP ingatlanfejlesztési tevékenysége

Hét év visszaesés és stagnálás után 2014 második felében elindult a lakáspiacon egy trendszerű keresletnövekedés, amely első körben gyakorlatilag csak a használtlakás piacon csapódott le, mivel a túladóztatás és a finanszírozási lehetőségek jelentős beszűkülése miatt a fejlesztőknek továbbra sem érte meg új lakásokat fejleszteni. A továbbra is alacsony betéti kamatok, a részvénypiacok ingadozása, valamint a bérleti piac felpezsdülése sok befektetési célú vásárlót is a lakóingatlanok piacára vonzott. Emellett a devizahitelek kivezetése is jelentős tömeget terelt vissza a potenciális lakásvásárlók közé, azonban új lakást (ezeket könnyebb bérbe adni, mint egy használtat) a befektetők sem nagyon találtak.

Több mint ezer új lakást épít idén az OTP Ingatlan Zrt.

Az adózásban és az állami támogatásában bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhetően 2016. január 1-től jelentősen javultak a fejlesztők lehetőségei is. Ennek eredményeképpen az egész országban beindulhat a lakásépítés, mivel az ingatlan-fejlesztés ciklusai hosszúak, az intézkedés hatására beköltözhető, használatbavételi engedélyes, kész lakások azonban csak 2017-ben és 2018-ban jelennek meg a piacon, miközben értékesítésük már a kivitelezés idején is zajlik. A kedvező változások tükröződnek az OTP Csoportba tartozó ingatlanfejlesztő cég, az OTP Ingatlan Zrt. fejlesztési aktivitásában is. Míg a válság idején évente átlagosan csak 1-2 fejlesztést tudott megvalósítani a társaság, addig jelenleg 7 projekt keretében kb. 1000 db új lakás van előkészítés, engedélyeztetés, vagy a tervezés szakaszában. Emellett országszerte több fejlesztési telek vizsgálata van folyamatban, amely a közeli jövőben további több száz új lakás fejlesztését jelentheti. Nagy szükség is van ezekre a megépülő lakásokra, mivel az OTP Ingatlan Zrt. felmérése szerint jelenleg - bár a vevők 10-15%-a keres kifejezetten vagy inkább új lakást - megfelelő újlakás kínálat hiányában a lakás adásvételi tranzakcióknak csak jóval kevesebb, mint5%-a vonatkozik új lakásokra. Az OTP Ingatlan Zrt. által megépített lakások gyakorlatilag mindegyike „A” energetikai besorolású, a piacon eladható legmodernebb technológiával készül, a minőségre és az esetleges szavatossági problémák kezelésére az „OTP” név jelent garanciát. Emellett a lakások megvásárlásával az OTP Csoport által kínált egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez is közvetlenül hozzájuthatnak a vevők.


Wolf László , az OTP Bank vezérigazgató-helyettese:
évente mintegy 25 ezer új lakóingatlanra lenne szüksége az ingatlanpiacnak

Évente tízezres nagyságrendű új lakóingatlan építése maradt el 2009 óta, a válság következtében – állítják az OTP Bank szakértői. Mindeközben egyre jobban növekszik az új lakások iránti kereslet. Bizonyítja ezt, hogy 2015-ben Budapesten – az OTP Jelzálogbank beruházói és értékesítői adatközlése alapján készített elemzése szerint - 4100 új lakás kelt el, ami többszöröse az elmúlt évek eladásainak. Emellett nőnek az előértékesítési mutatók is, miután a kínálat nem tud lépést tartani a megnövekedett kereslettel: a 2016-os átadású projektek keretében már tavaly több ezer új lakás adásvétele zajlott le.

Hir_20160325_1

Forrás: KSH

Az ingatlankínálat növekedésében a kormányzati intézkedések pozitív hatása mellett a fejlesztők számára elérhető alacsony kamatozású refinanszírozott hiteleknek, valamint a kedvező feltételű banki hiteltermékeknek lehet kulcsszerepe. Az OTP Bank csupán az elmúlt két és fél hónapban 4500 értékesítési célú lakásépítés finanszírozási igényét vizsgálta meg, amelyek között 4-5 és 2-300 lakásos projektek egyaránt vannak. Az igények alapján az OTP Bank idén 40-50 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztői hitelfelvételre számít.

A nagyobb kínálat megjelenése 2017 második felében várható

A CSOK kiterjesztése direkt módon, az új lakás áfájának csökkentése indirekt módon növeli tovább a keresletet, ami vonzó befektetői célponttá teszi az ingatlanfejlesztést a vállalkozások számára is, így jelentős fejlesztői boom várható az elkövetkezendő években. Jelenleg leginkább a nagyobb városokban, illetve megyeszékhelyeken regisztrálható nagyobb ingatlanfejlesztői érdeklődés, de az elkövetkezendő időszakban várhatóan a főváros peremterületein és országszerte is megindulhatnak a lakásépítések. Alapul véve azt, hogy a CSOK keretében a három gyerekre igényelhető 10 millió forintos támogatás és 10 millió forintos kedvezményes hitel maximális összege az új építésű, 60 négyzetméternél nagyobb lakások esetén érhető el, ezért legnagyobb számban a nagyobb alapterületű lakások elterjedésére lehet számítani. Az OTP Bank szakértői szerint a kereslet lassabb felfutása várható, és az építkezések technikai időszükséglete is jelentős, így a bank a nagyobb kínálat megjelenésére 2017 második felében számít. A fejlesztői érdeklődés növekedése már most látszik a lakásépítési engedélyek számában: a többéves csökkenő tendencia után 2015 végére már több mint 10 ezer új lakás építésére adtak engedélyt. Amíg ezeknek a lakásoknak az értékesítése elkezdődik, a még elérhető, csekély számú új építésű ingatlan fog gyors ütemben elkelni, és a lakóingatlanok árának minimális emelkedése várható.

Kedvező finanszírozási feltételek az értékesítési célú lakásépítéshez

A fejlesztői aktivitás fellendülésében az OTP Bank szakértői szerint nagy szerepe lehet a vállalkozóknak nyújtott kedvező feltételű hiteltermékeknek is, amelyekre még a tőkeerős vállalatoknak is szükségük van egy-egy nagyobb projekt megvalósításához. Értékesítési célú lakásépítés finanszírozható az Eximbank Versenyképességet javító hitelprogramja keretében, ahol a vállalkozások maximum 4 %-os fix kamatozású forgóeszköz hitelt vehetnek fel, minimum 10 millió forint, vagy 30 ezer euró összegben. A bérleti díjak emelkedése ellenére a bérlakásépítés még mindig nem elég vonzó a befektetők a számára, pedig egy ilyen fejlesztéshez idén még igénybe vehetnék az utolsó szakaszába lépett Növekedési Hitelprogram (NHP3) legfeljebb 2,5 %-os, fix kamatozású hitelét. A hitel keretében minimum 3 millió, maximum 1 milliárd forint igényelhető, legalább öt lakásból álló, energiatakarékos ingatlan építésére, illetve meglévő ingatlan átalakítására. A kedvezményes forrású hitelek mellett a vállalkozások a bank saját forrású, értékesítési és bérbeadási célú ingatlanfejlesztésekhez egyaránt felhasználható lakásépítési hiteleit is választhatják, amelyek mellé a refinanszírozott hitelekhez hasonlóan áfa finanszírozás, valamint bankgarancia is igényelhető.

Háromszáz lakásos projektek is indulnak

Az élénkülő ingatlanfejlesztői aktivitást támasztja alá az is, hogy az OTP Bankot 2016. március közepéig összesen 104 értékesítési célú lakásépítési projekt finanszírozásának igényével keresték meg a vállalkozások, a projektek keretében több mint 4500 lakás építése van tervben. A projektek összköltsége meghaladja a 110 milliárd forintot. Az egy projektre jutó lakásépítési átlag 44 lakás, de ez régiónként eltérő; a jellemző projektméret a 20 és 40, illetve a 70 és 90 közötti lakásszám, ugyanakkor néhány megyei jogú városban 150-300 lakásos projektek is indulnak. Az építtetők óvatosságát jelzi, hogy a nagyobb projektek egy része több szakaszban valósulna meg az értékesítési kilátások és a beruházási, kivitelezési kockázatok kézben tarthatósága miatt. A lakásfejlesztések döntő többsége a megyei jogú városokra és Budapestre koncentrálódik, de néhány kisebb városban – például a Balaton-parton – is indulnak fejlesztési projektek.

A projektek regionális megoszlását az alábbi ábra szemlélteti:

Hir_20160325_2.jpg

Az átlagos lakásméret 50-70 négyzetméter körül alakul, az építeni tervezett lakások becsült átlagos ára 25 millió forint. A kalkulált lakásárak változóak, vidéken 300 ezer forinttól indul a négyzetméterár, míg a fővárosban ezt akár 40-60 százalékkal is meghaladó 400-550 ezer forintos induló ár is várható. Általános tapasztalat, hogy keresleti piac alakult ki, és a fejlesztők menet közben is lassan emelik a lakások kalkulált értékesítési árát.

A banki várakozások szerint új elemként meg fog jelenni a befektetők részéről az apartman-jellegű, részben kiadásra tervezett lakásépítési igény is, ami részben lefedheti a lakossági kereslet lassabb növekedési dinamikájából fakadó, azonnal nem eladható lakásállomány bővülést, illetve olyan speciális keresleti szegmenseket is, mint a külföldiek – például a külföldi diákok, munkavállalók – lakásvásárlása.

 

Idén 40-50 milliárd forintnyi fejlesztői hitelfelvétel

Az OTP Bank az év második felében a projektek további bővülésével számol, és kedvező finanszírozási konstrukcióval támogatja az építőket. Az építéséhez kapcsolódó sajáterő elvárás 20-30 százalék körül alakul, függően az építető szakmai tapasztalatától és a beruházó cég minősítésétől, pénzügyi helyzetétől. A bank fontosnak tartja az előértékesítés ösztönzését, 20-30 százalékos szinten látják üzletképesnek a projekteket. Az OTP Bank a helyi piacokon életképes, kisebb, 30-50 lakásos projektek tekintetében is üzleti növekedéssel számol. A bank szakértői ebben az évben hozzávetőleg 40-50 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztői hitelfelvételre számítanak.

Vissza