60 éve adták át az elsőt, de ma is jól tartják magukat a panelházak

Bár 2019 első három negyedévében éves szinten 11 százalékkal csökkent országosan a használtlakás-eladások száma, a panellakások továbbra is jól tartják népszerűségüket és árukat. Az ingatlanpiacot jelenleg lassuló áremelkedés jellemzi, de az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, a paneleknél rögzített négyzetméterár-rekord nincs veszélyben.

A Központi Statisztikai Hivatal 2019 első három negyedévének adatait összegző friss lakáspiaci jelentése szerint az eladott használt ingatlanok 53 százaléka családi ház volt. Tavaly az első kilenc hónapban a többlakásos épületben lévő nem-panel lakások piaci részesedése tovább csökkent 3 százalékkal, míg a panellakások aránya lényegében nem változott, maradt az egy évvel korábban mért 15 százalékon. Ráadásul a leggyorsabban a panellakások ára emelkedett: vidéken és a fővárosban egyaránt 22 százalékkal nőtt 2018 óta, miközben a nem-panel társasházi lakások 13, a családi házak átlagosan 3,7 százalékkal drágultak.

Csúcstartók a fővárosban és vidéken

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2019-re vonatkozó tranzakciós adatai szerint Budapesten a III. kerületi Kaszásdűlőn és az Aquincumi (Pók utcai) lakótelepen is volt példa 900 ezer forintot meghaladó négyzetméterárra. A főváros vonzáskörzetében, Budaörsön 650-700 ezer forint közötti csúcsokat láthatunk, míg a vidéki nagyvárosok közül Veszprém és Debrecen áll a lista élén 600-650 ezer forint közötti top négyzetméterárakkal. Minden idők rekordját egy Újpest városközponti, 34 négyzetméteres lakás tartja a panelkategóriában: az ingatlan 35 millió forintért cserélt gazdát még 2018 végén. Úgy tűnik, a csúcs idén nem lesz veszélyben.

A panellakások esetében továbbra is extrémnek tűnik az egymillió forintot meghaladó vagy azt megközelítő négyzetméterár. Egy ilyen tranzakció oka általában egyedi élethelyzet, vagy a helyszínhez való szoros kötődés lehet. Emellett feltűnő az is, hogy a legkisebb – általában garzon – lakások érik el ezt a szintet. A kínálat ezekből alacsony, így a kereslethez képest igazi hiánycikket jelentenek. Bár a panelek iránti jelentős kereslet magasan tartja az árukat, és ezek a lakások kelnek el a leggyorsabban, nagy kiugrásokra a közeljövőben már nem kell számítanunk. A lakáspiacot jellemző lassuló árnövekedés, a látható korrekció talán először a panellakásokat érte el ” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A lakáspiaci válságot követő kilábalás kezdetétől napjainkig a lakótelepi lakások drágultak a legnagyobb mértékben. Ennek oka leginkább az, hogy viszonylagosan alacsony áruk miatt sokak számára váltak ideális befektetési célponttá. A lakótelepek gyakran a városközponthoz közel találhatók, tömegközlekedéssel jól megközelíthetők, így nem nehéz bérlőt találni a mai igényeknek is megfelelő belső elrendezésű lakásokra. Ráadásul a panelprogram keretében felújított, egyedi mérős, jó állapotú lakásokat ma már nagyjából annyiért lehet kiadni, mint a hasonló fekvésű és méretű téglalakásokat. Kijelenthetjük, hogy a panel piaci pozícióját tekintve képes volt a megújulásra.

Paneltörténelem

Magyarországon kereken 60 éve, 1959-ben adták át az első panelházat Dunaújvárosban, az akkori Sztálinvárosban. A kísérleti lakásokat országszerte 788 ezer követte, otthont biztosítva kétmillió embernek. A lakásállományhoz viszonyítva a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom megyében épült (nagyjából minden negyedik lakóingatlan), míg Budapesten ez az arány 20 százalék körüli. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megyében éri még el a 15 százalékot. Ezeket a házakat eredetileg 30-50 évre tervezték, de ma is kiszolgálják lakóikat.