Merre vándorolnak a magyarok? Még mindig Budapest a „világ közepe”?

Tavaly kicsit több mint 226 ezer ember változtatta meg állandó lakóhelyét, másik településre költözve Magyarországon belül, az elmúlt bő tíz évben csak egyszer volt alacsonyabb a magyarok aktivitása a belső vándorlásban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most megjelent adataiból. Az alacsonyabb belső vándorlásban szerepe lehetett az Otthon Start Programnak is, mely felértékelte a vidéki településeket. Ennek ellenére továbbra is majdnem minden negyedik költöző a fővárosba vagy annak környezetébe tette át lakhelyét, vagyis még mindig erős Budapest vonzereje az OTP Ingatlanpont elemzése szerint.

Történelmi mélypont közelében a magyarok költözési kedve

Több mint 226 ezer ember költözött el lakhelyéről állandó jelleggel az országon belül 2025-ben, ez elmarad a 2024-es 242 ezer feletti számtól. A KSH adatai szerint ennél alacsonyabb csak egyszer, 2023-ban volt a belső vándorlás 2015 óta, a Covidot követő csúcson, 2021-ben több mint 300 ezer állandó költözést regisztrált a KSH.

„A csökkenő belső vándorlás részben az Otthon Start Program eredménye lehet. A kedvezményes hitelnek köszönhetően ugyanis sokan akár drágább lakóhelyükön is megtalálhatták számításukat, emellett általában a nagyvárosokon kívüli vidéki piac is látványosan élénkült, a kínálat bővült” – mondta Valkó Dávid.

A legtöbben Pest megyébe költöztek, több mint 41 ezren, míg Budapestre 25.500 költözőt regisztráltak. (A KSH vizsgált adatbázisa a települések közötti vándorlásokat mutatja, így nincsenek benne a fővároson belüli költözések.) A belső vándorlás nagyjából felét a megyén belüli költözés adta tavaly is, ha ezt levonjuk a teljes belső vándorlásból, akkor 115 ezren költöztek az országon belül másik megyébe. A legtöbben, 26 ezren Pest megyét választották új lakóhelyüknek, de alig maradt el tőle Budapest, ahova 25.500-an költöztek az ország más részeiből. A teljes belső vándorlás bő negyede a főváros és közvetlen környezete felé irányult, ha pedig nem számolunk a megyén belüli költözéssel, akkor majdnem minden második magyar a központi régióba költözött.

A fővárost és Pest megyét leszámítva Fejér megyébe költöztek újonnan a legtöbben, több mint hatezren, utána Győr-Moson-Sopron megye áll 4700 beköltözővel, majd Bács-Kiskun megye következik 4500 fővel. Még teljesebb képet kapunk, ha a beköltözést és elköltözést a megyék népességének arányában vizsgáljuk. Eszerint Pest megyébe a népesség 2%-a költözött be kívülről, Budapest esetében ez az arány 1,5% volt, a dobogó harmadik helyére pedig Fejér megye került 1,4%-kal. A megyén kívüli elköltözésben a főváros volt a legaktívabb 1,8%-kal, Pest megye esetében ez 1,5%-ot tett ki, a harmadik helyre pedig Heves, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megye került holtversenyben 1,3%-kal. A legkisebb arányú Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyék esetében volt a beköltözés, mindkét esetben a népesség 0,6%-át tette ki, míg a harmadik helyen Baranya és Csongrád-Csanád megyék állnak 0,7%-kal. A megyén kívülre költözés aránya a legalacsonyabb Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahonnan a lakosság 0,7%-a költözött el, Vas, Baranya és Csongrád-Csanád megyék esetében pedig 0,8% volt ez az arány.

A KSH által közölt statisztikából egy részletes kereszttáblát is össze lehet rakni, hogy az egyes megyékből hányan költöztek az ország más területeire. Ebben is vannak érdekességek. Budapestre például a beköltözők 38%-a Pest megyéből érkezett, de a folyamat az ellenkező irányba is jelentős volt, mivel a Pest megyébe költözők 63%-a a fővárosból tette át lakóhelyét. Ha a központi országrészen belüli mozgásokat nem számítjuk, akkor a Budapestre költözők 6%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, újabb 6%-a pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. Hasonló tendencia figyelhető meg Pest megye esetében is: a beköltözők 4-4%-a költözött be Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékből.

Fejér megyébe a beköltözők 29%-a Budapestről, 22%-a pedig Pest megyéből érkezett, 7%-ban pedig a szintén szomszédos Veszprém megye adta a vándorlókat. A többi megye esetében is hasonló folyamat látszik: a magyarok többsége, ha költözik, akkor is jellemzően az ország központi részébe, vagy legfeljebb a szomszéd megyébe mozdul. A nagyobb, országot átölelő vándorlásra sokkal kisebb az esély, alig költöztek például a dunántúli megyékből Nógrád vagy Heves megyékbe. A Balaton vonzerejét mutatja viszont, hogy mind Veszprém, mind Somogy megyébe a tavaly beköltözők negyede a fővárosból érkezett. Ugyanakkor a legolcsóbb Nógrád megyébe is 29%-ban budapesti lakosok érkeztek újonnan.

„Egyértelműen látszik, hogy még mindig erős a főváros és környéke vonzereje, a munkalehetőségek és az elérhető jövedelmek elsősorban az ország szegényebb megyéiből csábítják a beköltözőket” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az elemzőkiemelte, hogy a magyarok belső mobilitása továbbra is alacsony abból aszempontból, hogy a többség legfeljebb a szomszéd megyéig vándorolt.