Pest megye és a Dunántúl a legvonzóbb lakhatási célpontok

Évek óta egyre többen költöznek a kedvezőbb munkalehetőségek, vagy a jobb szolgáltatások miatt a nagyobb városokba, leggyakrabban Pest megyébe és a dunántúli megyékbe. Az országon belüli népvándorlás iránya régóta állandó, igaz a falusi CSOK bevezetése hozhat ebben némi változást. De vajon képes az ingatlanpiac és az építőipar lekövetni a megnövekedett keresletet, és mi lesz a „feleslegessé vált” házakkal?

Tavaly – a 2018 óta külön régiónak is számító – Pest megyében volt a legmagasabb, 13,2 ezrelék a vándorlási különbözet (egy adott terület esetében az el- és odavándorlók aránya, 1000 lakosra vetítve), ami azt jelenti, hogy nagymértékben nőtt a beköltözők és az ideiglenes lakosok száma a megyében. Népszerűségét két egymással párhuzamosan zajló folyamat is erősíti. A KSH 2018. évi adatai alapján Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje volt a leggyengébb, az innen elköltözők pedig leginkább Budapestet és annak agglomerációját választották. A főváros környékére költözők esetében egyrészt szerepet játszik a népszerű munkahelyek viszonylagos közelsége, másrészt a fővárosinál alacsonyabb ingatlanárak. A folyamatnak köszönhetően egyre kiterjedtebb a budapesti agglomeráció nem hivatalos övezete: a főbb közlekedési útvonalak, így az M3-as autópálya mentén például már bőven átnyúlik a megyehatáron, és akár Hatvant is eléri. Arról nem is beszélve, hogy számos, a falusi CSOK szempontjából kedvezményezett településen kereshetnek ingatlant a vásárlók. A főváros vándorlási mérlege tavaly már harmadik éve volt negatív. Az elköltözők döntő többsége a Pest megyei agglomerációban vett ingatlant, igaz – minden bizonnyal részben a közelsége miatt – Fejér megyében is kimutatható a lakosságszám növekedése. Mivel csak az öt legdrágább Pest megyei település (Üröm, Budaörs, Telki, Biatorbágy és Remeteszőlős) átlagára közelíti meg a budapesti árakat, így ha valaki úgy dönt, hogy kiköltözne a fővárosból, rengeteg településen választhat nagyobb lakást, sőt, akár kertes házat is a budapesti ingatlana áráért.

Más megyékhez viszonyítva Pest megye sem olcsó, mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője: „ Az alacsonyabb ingatlan árszinttel rendelkező keleti országrészből Pest megyébe költözők azzal szembesülhettek, hogy egy közel azonos paraméterekkel rendelkező ház jelentősen többe kerül a főváros közelében, mint amit korábbi lakhelyükön értékesítettek. A kelet-magyarországi kistelepüléseken eddig nem volt jellemző amúgy sem az élénk ingatlanforgalom, a falusi CSOK bevezetésével azonban ez változhat. Az elköltözőknek jól jöhet, hogy a növekvő kereslet miatt magasabb áron értékesíthetik lakásukat ” – tette hozzá a vezető elemző.

Hasonló folyamatok játszódnak le Észak-Nyugat Magyarországon is, ahol a nagyvárosok környékén található kistelepülések különösen népszerűek. Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Győr egytől egyig kiemelkedően sok és minőségi munkahellyel rendelkező városok, amelyek szerte az országból vonzzák a munkavállalókat és családjaikat. Az agglomerációs szerepet betöltő kistelepülések piaca tehát a nagyvárosokból való kiköltözés mellett emiatt is erősödik. A nagyvárosi ingatlanok kifejezetten népszerűek voltak az utóbbi időben a befektetők körében, néhány éve még egy budapesti átlaglakás árából 2-3 lakást is lehetett vásárolni Tatabányán. „ Az utóbbi években a városi panellakások voltak a piac slágerei, azonban a falusi CSOK és Babaváró kölcsön miatt a szerepüket a környező kistelepülések családi házai vehetik át a piacon ” – fogalmazott Goreczki Szabolcs, az OTP Ingatlanpont észak-nyugat magyarországi régióvezetője. Az ország említett területein található nagyvárosokban, a szakember tapasztalatai szerint megállt az ingatlanárak emelkedése, és azok stabil szinten rögzültek.