A fővárosi dugódíj még keresettebbé teheti az érintett ingatlanokat
A fővárosi forgalomcsillapítás és az ingázók tömegközlekedésre terelésének terve több évtizedes múltra tekinthet vissza, de csak elvétve születtek részleges intézkedések. Pedig – ha nem is feltétlenül a dugódíj, de – a forgalomcsillapítás és több sétáló utca kialakítása hosszú távon növelhetné a zöldfelületek arányát, jótékony hatással lehetne a levegőminőségre, összességében növelhetné az életminőséget, és nem utolsó sorban az ingatlanárakat is. Az OTP Ingatlanpont több erről szóló példát is összegyűjtött az elmúlt évekből.
A fővárosi dugódíj terve több évtizede kerül újra meg újra napirendre, megítélése pedig igen ellentmondásos. A fővárosi közúti forgalom az elmúlt években erősen megnőtt, részben azért, mert 2012 és 2018 között a KSH adati szerint Budapesten és Pest megyében 200 ezerrel nőtt a regisztrált autók száma. Egy, a különböző navigációs rendszerek használatából kinyerhető adatokból dolgozó nemzetközi kutatás szerint Budapesten az autósok tavaly 162 órát, vagyis majdnem egy hetet töltöttek dugóban, amely ráadásul 11%-kal magasabb érték, mint egy évvel korábban. Nem vitás, hogy az emelkedő forgalom, a lég- és zajszennyezés, valamit a rengeteg parkolásra használt köztér – amely sok esetben korábban zöldfelület volt– nagymértékben rontja a fővárosiak életminőségét, ám a megoldás komplex fejlesztéseket és intézkedéseket kíván.
A forgalomcsillapítás igénye nem csak Budapest egészén, hanem kisebb területek, városrészek felújításakor, rehabilitációjakor is felmerül, a városfejlesztés egyik fontos szempontjává vált. Számtalan példa akad, ahol a fejlesztéseknél kiemelt szerepet kapott a gyalogos, kerékpáros forgalom erősítése vagy a tömegközlekedés előtérbe helyezése. Lassan 10 éves például a XI. kerületi komplex „ Kulturális Városközpont” projekt a Bartók Béla út mentén, amelynek ez volt az egyik alapvető célkitűzése.
„ Jól látható tendencia, hogy ott, ahol forgalomcsillapítás, sőt, akár az autós forgalom teljes kizárása megtörténik, néhány év alatt jelentős ingatlanár emelkedés tapasztalható. Az utóbbi években sétálóutcává alakított területek, mint például a II. kerületi Lövőház utca, szinte már fogalommá váltak az ingatlanhirdetésekben, viszonyítási pontként jelölik meg a hirdetők. Az, hogy egy-egy utcát sikeresen lezárnak az autós forgalom elől, majd közösségi térré alakítanak, a környező utcákat is még keresettebbé teszik ” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az említett Lövőház utcai fejlesztés óta eltelt 10 évben az adott útszakaszon a kerületi átlagnál 70, az adott irányítószám-körzeténél 40 százalékponttal gyorsabban, összesen 170 százalékkal nőttek (azaz közel megháromszorozódtak) a négyzetméterárak, úgy, hogy újépítésű projekt igen kevés van a környéken. Pesten is több példa van egy-egy rehabilitált, forgalomcsökkentett városrész felfutó ingatlanpiacára, elég a ferencvárosi Mester utca környékére vagy a józsefvárosi Corvin negyedre gondolni, ahol a közel 10 éve tartó átfogó közterületi rehabilitációnak is köszönhetően a kerületi átlagnál nagyobb kereslet- és árnövekedés volt tapasztalható.
„ Budapest, vagy akár csak a belváros autós forgalmának csillapítása természetesen jóval nagyobb feladat, mint egy néhány utca által határolt terület rehabilitációja, ezért csak komplex és kompromisszumos megoldás képzelhető el ” – tette hozzá Valkó Dávid. A korábbi példák alapján azonban, alacsonyabb gépjárműforgalommal, szélesebb járdákkal, és kevesebb parkolóval még keresettebbé válhatnak az érintett ingatlanok.
