Míg Magyarországon csökkentek, az európai országok többségében tovább emelkedtek a lakásárak
Az európai országok többségében 2020. II. negyedévében is emelkedtek a használt és új lakások árai. Az Eurostat módszerével számolt, 2015-höz viszonyított árszint még mindig Magyarországon a legmagasabb, de 2020. I. negyedévével összevetve a visszaesés is hazánkban volt a legnagyobb – ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokat az OTP Ingatlanpont.
A KSH adatai alapján a 2015-ös bázis időszakhoz képest 2020. II. negyedévében még mindig Magyarországon volt a legmagasabb a lakásárindex (166,3%), annak ellenére, hogy hazánkban a 2020. I negyedéves csúcs (177,0%) után már csökkenés volt megfigyelhető. Hasonlóan magas értékek jellemzik Izlandot (156,3%), Csehországot (151,4%) és Portugáliát (152,5%) is, azonban ezekben az országokban az árindex továbbra is növekedést mutat, így valószínűsíthető, hogy Magyarország előbb-utóbb el fogja veszíteni vezető pozícióját.
A magyarországihoz hasonló, 6 százalék körüli csökkenés az adott időszakban csak Észtországban volt megfigyelhető. Míg a vizsgált európai országok többségében 2020. II. negyedévében is áremelkedést mértek, Lettországban (-2,3%) és Bulgáriában (-1,1%), továbbá kismértékben az Egyesült Királyságban (-0,5%) és Írországban (-0,1%) is mérséklődtek az árak.
„ Ezen országokban már valószínűleg a járvány megjelenése előtt csúcsra ért a piac, és a koronavírus hatásai miatt indulhatott el a csökkenés, az Egyesült Királyság esetében pedig a Brexit hatásait is számításba kell venni. Azt fontos megjegyezni, hogy a valós tranzakciók alapján kalkulált árindexelső közlését követően még egy évig, és akár több százalékponttal is változhat, de a trendek így is megfigyelhetőek ” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Magyarországon 2014-től folyamatosan és összességében az európai uniós átlagnál nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak. Ezt magyarázhatják az egyre előnyösebb állami ösztönzők, a többször bővített CSOK, az 5 százalékos újlakás-áfa és a magánerős építkezéseknél az áfa-visszaigénylés lehetősége, valamint a magyarországi jövedelmek folyamatos emelkedése is. Emellett nagyobb teret adott az emelkedésnek az is, hogy a legutóbbi, 2008-tól induló válság idején nálunk az európai uniót jóval meghaladó mértékben csökkentek az árak.
Azt, hogy miért hazánkban volt a legnagyobb 2020. II. negyedévében a lakásárindex zuhanása, ugyancsak több okra lehet visszavezetni. Az elmúlt hat és fél évben Magyarországon emelkedett a legnagyobb ütemben a lakásárindex, így a koronavírus nyomában jelentkező válság a magyar piacot érzékenyebben érinthette. Emellett Magyarországon a forgalom már a tavalyi évben is csökkent, de ezen belül is a budapesti piac mutatta a legnagyobb visszaesést. Azzal, hogy a legdrágább területen mérséklődött legjobban a forgalom, nagyobb súlyt kapnak az olcsóbb, agglomerációs és vidéki területek. Végezetül a magyarországi piacot a 27 százalékos áfa és a MÁP+ megjelenése is negatívan befolyásolta, főleg úgy, hogy ezek az eszközök az új építésű vagy befektetési célra vásárolt, tehát jó fekvésű, felújított, eleve magas árú ingatlanok piacát érintették.
„ Feltételezhető, hogy több európai országban is megfigyelhető lesz az a trend, miszerint a drágább nagyvárosi ingatlanok irányából az egyelőre olcsóbb, agglomerációs és vidéki kínálat felé mozdul el a piac, ami itt indíthat el áremelkedést, s ez összességében gátat vethet országos szinten is a további jelentős áresésnek. Az árolló záródását látjuk most Magyarországon, ahol a budapesti ingatlanok súlya csökkent és a falusi CSOK-os kistelepülések kerültek előtérbe. A kereslet növekedésével viszont együtt járt a kistelepülések ingatlanárainak nagyobb ütemű növekedése is, ami valamelyest kiegyenlíti a korábbi árkülönbségeket ” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A jövő januárban bevezetendő állami ingatlanpiaci intézkedések, ha nem is hoznak azonnal látványos forgalomélénkülést, mindenképpen pozitív irányba fogják elmozdítani a hazai ingatlanpiacot. Az ingatlanfelújítás támogatásával a lakásállomány állapotának javulása is várható, amit tovább erősítenek a jövő januártól szigorodó energetikai előírások is.
Valószínűsíthető, hogy az 5%-ra csökkentett áfa miatt az új építésű ingatlanok értékesítésének aránya is növekedni fog, ami szintén ármegtartó tényező.
